Lakáshitel feltételei Magyarországon

A magyarországi lakáshitelezés feltételrendszere az évek során több szabályozási változáson ment keresztül. A hitelfelvétel előtt érdemes megismerni az alapvető paramétereket: az önerő minimumát, a jövedelemre vonatkozó elvárásokat és a törlesztési terhet meghatározó szabályokat.

Az önerő mint alapkövetelmény

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelfelvételi ajánlásai alapján a lakáshitelekhez a hitelintézetek az ingatlan forgalmi értékéhez viszonyított önerőt várnak el. Az elvárt önerő aránya az ingatlan jellegétől, a hitel típusától és az adott bank feltételeitől függ. Általánosan elmondható, hogy az önerő minimuma a vételár 20 százaléka körül alakul, de ez bankonként eltérő lehet.

Az MNB a hitelfelvétel előtt mindig az aktuális szabályozás ellenőrzését javasolja. A hatályos ajánlások a mnb.hu oldalon érhetők el.

Jövedelem és JTM-szabály

A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) megszabja, hogy a havi törlesztőrészlet a nettó jövedelem legfeljebb mekkora részét teheti ki. Az MNB által meghatározott JTM-korlátok 2019-től érvényesek; a pontos mértékek hiteltermékenként és a hitel THM-étől függően változnak.

Lényege: a hitelfelvevő havi összes törlesztőrészlete nem haladhatja meg a nettó jövedelem meghatározott százalékát. Ez a szabály védi a hitelfelvevőket a túlzott eladósodástól.

Figyelembe vett jövedelmek

A hitelintézetek általában a következő jövedelemtípusokat fogadják el:

  • Munkabér (munkaszerződés alapján, legalább 3–6 hónapos munkaviszonnyal)
  • Vállalkozói jövedelem (legalább 1–2 éves folyamatos működés esetén)
  • Bérleti díj jövedelme (igazolt bérleti szerződés alapján)
  • Rendszeres juttatások, egyéb igazolható bevételek (bankonként eltérő)

Hitelfedezeti mutató (HFM)

A hitelfedezeti mutató (HFM) az ingatlan forgalmi értékéhez viszonyított hitelösszeg maximumát határozza meg. Az MNB szabályai alapján a felvehető hitelösszeg nem haladhatja meg a fedezeti ingatlan értékének meghatározott százalékát – ez az arány a lakáshiteleknél általában 80% alatti.

Kamatozás és kamatperiódus

Magyarországon a lakáshitelek lehetnek változó kamatozásúak és fix kamatozásúak. Az MNB 2019 óta ösztönzi a hosszabb kamatperiódusú (5, 10 éves vagy végig fix) hitelek felvételét, mivel ezek kiszámíthatóbb törlesztőrészletet biztosítanak. A hosszabb kamatfixálás általában magasabb induló kamattal jár, de védelmet nyújt a kamatemeléssel szemben.

Kamatperiódus Jellemzője Kockázat
Változó (BUBOR-alapú) Rendszeresen frissített kamat Magasabb – kamatváltozás esetén nő a törlesztő
5 éves kamatfix 5 évenként változhat a kamat Mérsékelt
10 éves kamatfix 10 évig nem változik a kamat Alacsony
Végig fix A futamidő alatt állandó kamat Legalacsonyabb

Futamidő és annak hatása

A lakáshitelek futamideje általában 5–30 év között mozog. Hosszabb futamidő esetén az egyes havi törlesztőrészlet kisebb, de a teljes visszafizetendő összeg (a kamatokkal együtt) nagyobb. Rövidebb futamidőnél magasabb a törlesztő, de összességében kevesebb kamatot fizet a hitelfelvevő.

A hitelfelvétel folyamata röviden

  1. Tájékozódás: több bank ajánlatának összehasonlítása (THM, díjak, feltételek)
  2. Előzetes hitelbírálat: a bank megvizsgálja a jövedelmet és az önerőt
  3. Ingatlan kiválasztása és adásvételi szerződés
  4. Értékbecslés: a bank által megbízott értékbecslő megállapítja az ingatlan értékét
  5. Végleges hitelbírálat és szerződéskötés
  6. Folyósítás és tulajdonjog bejegyzés

Az önerő összegyűjtése és a hitelképesség megteremtése párhuzamosan folyhat. A lakáshitel feltételeinek részletes megismerése segít abban, hogy a megtakarítási folyamat célirányosan és realisztikus időkereten belül haladjon.

→ Vissza: Önerő-gyűjtési tippek
→ Tovább: Állami támogatások lakásvásárláshoz